Van egy sanda gyanúm, hogy ez a poszt nem fog Index-címlapra kerülni…

Réges-régen, egy messzi-messzi galaxisban írtam egy bejegyzést a cigányság helyzetéről. Főoldalon hozták, még abban az időben, amikor az számított is valamit. Provokatív címe volt, bicskanyitogató stílusa, ahogy kell: jött is rá több mint 350 hozzászólás. Valószínűleg mind a mai napig a legolvasottabb írásom, pedig négy és fél év telt el azóta, hogy képernyőre vetettem. A kulcsgondolata az volt, hogy a liberálisok és a szélsőjobboldaliak is a maguk módján megkülönböztetett csoportként kezelik a cigányságot, ergo ugyanazt a hibát követik el.

„…csak a szegénység és a kirekesztettség miatti sorsközösség tartja össze az elszigetelt telepeken élő romákat, s kiközösítik azokat, akik ki akarnak emelkedni közülük.” - írja a kutatás, amit hivatkoztam.

A kommentekben természetesen ezerrel ment a hőbörgés. Voltam fotelforradalmár, rózsadombi értelmiségi puhapöcs, éleslátó netizen, amit csak akartok. Szórakoztató volt olvasni ezeket a reakciókat tizenhat éves fejjel. Sajnos azonban elkövettem azt a hibát, amit minden kezdő alkotó elkövet: elkezdtem megmagyarázni értetlen közönségemnek, hogy miért hülyeség a véleményük.

Még válaszposztot is írtam, kiemelve egy hosszabb, értelmesebb mellettem érvelő hozzászólást. Mondanom sem kell, semmi értelme nem volt: az eredeti közönségénél sokkal kevesebben olvasták el, a véleményét pedig nem változtatta meg senkinek.

Nekem persze nem állt rendelkezésemre az a lehetőség, hogy kinagyított méretben az egyik legnagyobb hírportál főoldalára plakátoljam ki magyarázó cikkemet. Talán nem is baj: megtanultam belőle, hogy ha az olvasók nem értették meg a cikkem gondolatmenetét, a hiba valószínűleg az én készülékemben van.

A közönségem véleményét pedig maximum privátban szoktam fikázni. Elvégre saját érdekem. Kíváncsi vagyok, az Index újságírója mikor jön rá arra, amit én már tizenhat évesen megtanultam.

(Hogy a szóban forgó ügyre is reagáljak röviden: Maksa egy kiöregedett, besavanyodott barom lett, nézzük el neki hőbörgését, ugyanúgy, ahogy a kilencvenpluszos nagybácsinak szoktuk a cigányozást. Még a vénségére oly kiszolgáltatottá vált Antal Imrének is megadatott, hogy az RTL-en próbálkozzon meg sokadvirágzásával, Zolikának meg csak a HírTV jutott.)